• Loved Tracks Radio, azaz többé nem hallgathatjuk külön a szívvel megjelölt számokat
• Playlists, azaz a lejátszási listáink sem lesznek hallgathatóak
• Personal Tag Radio, azaz azon számok hallgatása, amiket te láttál el címkével

Elméletileg a kedvelt számok listája és a playlistek tartalma ugyanúgy megmarad, csak nem tudjuk hallgatni külön őket. Bár azt ígérik, hogy ezen funkciók beszüntetésével felszabaduló erőforrásokat (?) arra fogják használni, hogy sokkal népszerűbb szolgáltatásokat tudjanak nyújtani.(egyelőre egy vadiúj állomásról beszélnek, meg olyan feature-ökről, amikkel állítólag sokkal jobb lesz zenét hallgatni)

link

Hát én igazán remélem, hogy jók lesznek azok az új szolgáltatások, mert most alaposan megcsonkítják a rendszert. Még emlékszem azokra az időkre, amikor a Last.fm igazán jó dolog volt. Most elég messze áll attól. Ha nem lesz az igazi, sürgősen megfelelő alternatíva után kell nézni.

Nekem a Premium csomagot volt szerencsém kipróbálni, mivel Frank barátom Norvégiából intézett nekem előfizetést. Pont kapóra jött a nemrég kiadott Linux (beta) kliens is. Elsőre a Last.fm után kissé furcsa volt, hogy albumokat tudok hallgatni. Sokkal kellemesebb, ha az ember válogatja meg azt amit hallgat, és nem random jönnek a számok címke alapján. Leginkább szerző, album illetve számcím alapján érdemes keresni. Oldalt van egy rádió mező, amiben néhány stílust tudunk kiválasztani, és egy idősávot (hogy melyik évből játsszon). Sajnos csak két hét múlva láttam meg hogy ha egy szerzőtől hallgatok egy albumról, akkor felül is van egy radio gomb, és akkor a hozzá stílusban közeli szerzőktől is játszik számokat. Külön plusz a Last.fm-hez képest, hogy itt a számokba úgy tekerek bele ahogy akarok. Jobb egérgombról bármelyik számot hozzá tudjuk adni playlisthez, vagy beadhatjuk a számot lejátszási sorba. A playlistekre lehet beállítani, hogy tárolja a benne található számokat a kliens gépen, hogy offline is hallgatható legyen. Erre a playlistnél felül egy kapcsológomb szolgál. A zenét ogg-ben kapja a kliens, minőségre nem volt okom panaszkodni.

A linuxos kliensről: Nagyon jól működik, Qt-ben van megírva. Létezik hozzá repó ubuntuhoz is, a telepítés semmilyen extra tudást nem igényel. Egyetlen kis probléma az volt vele, hogy miután frissítettem ubuntu 10.04-ről 10.10-re a kliens rendszerint kifagyott, amikor a bal oldali sidebar-ba tévedt az egérkurzor. Bosszantó hiba, remélem minél hamarabb javításra kerül. Ha figyelmes az ember gond nélkül használható billentyűkombinációkkal is, csak figyelni kell rá, hogy merre kóvályog az egér. Egyébként észrevétlenül el tud lenni háttérben, az ikonja az értesítési területen van, onnan néhány fontosabb controlt is el lehet érni.

Összességében: nekem tetszik a Spotify, bár kicsit drága, ha tudnék, inkább fizetnék elő Spotify-ra, mint Last.fm-re. Bár nem böngészőből fut, remek kliens jár hozzá, amely minden nagy desktop és mobil platformon elérhető. Ha az ember rászán némi pénzt havonta, akkor nem kell sehol tárolnia zenét, mivel bárhol tudja hallgatni, ahol van internet kapcsolata. Remélem itthon is minél hamarabb elérhető lesz.

A hacktivity, ahogy a neve is elárulja egy IT biztonságga lfoglalkozó konferencia. Nem is akármilyen, hisz az idei igezán nemzetközire sikeredett, és a nyitóbeszédet nem más tartja majd, mint Bruce Schneier. Lesznek előadások, workshopok, játékok, vetélkedők, este egy kis bulizás, és még sok minden más. Aki korábban vett jegyeket, az 20% kedvezményt kapott, de még most is jelentős kedvezmények szerezhetők, Facebook kuponnal és diákigazolvánnyal is. Én tavaly kihagytam ezt a konferenciát, és nagyon megbántam. Remélem akit érdekel a téma, az ott lesz majd velünk ezen a 18-ai hétvégén.

A másik rendezvény, amit szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, az a Szegeden évente megrendezésre kerülő Szabad Szoftver Konferecia, amely a szabad szoftver világnap alkalmából kerül mindíag megrendezésre. Előreláthatólag idén is rengeteg rövidebb előadás lesz majd, amik közül profik és kezdők, fejlesztők és felhasználók egyaránt megtalálhatják majd a kedvükre valót. Idén is lesznek majd workshopok, amelyeken egy-egy témában lehet majd jobban elmélyedni, és ezek többnyire gyakorlattal vannak egybekötve. Mindez Szeged belvárosában, az igen látványos József Attila Tanulmányi és Információs központban kerül megrendezésre. Tavaly több, mint 300-an voltunk, remélem ez idén még több lesz.

Testreszabhatóbb lett. A tab-eket (füleket) elhelyezhetjük felül, mint ahogy a Chrome-ban van, de használhatjuk a klasszikus elrendezést is. És apropó tab-ek, úgy csoportosíthatjuk őket, ahogy csak szeretnénk, ugyanis a tab-ek mellett található egy kis gomb, aminek a megnyitása után drag&drop csoportosíthatjuk őket, és a böngésző egyszerre csak az egy csoporthoz tartozókat jeleníti meg. Ez nagyban lecsökkenti azt a káoszt, amit az ember csinál magánk, amikor keres valamit.
Widowsos felhasználók a fenti menüsor helyett már csak egy Firefox gomob jelenik meg, ahonnan a menüsor elemeit elérhetik. Ha belegondolunk ebben van valami, hiszen én igencsak ritkán nyúlok a menü után (főképp ha nyomtatni szeretnék, vagy add-onokat menedzselek). Egy kattintással több, hogy onnan bármit elérjünk, viszont kicsivel több felület áll rendelkezésre, és talán kicsit egyszerűbbnek is hat. Én szermély szerint várom, hogy ez a Linuxos felületen is így legyen.

Egy másik fontos újítás a Sync. Emlékszem írtam már arról, hogy amikor a Google Browser Sync fejlesztése befejeződött elkezdtem keresni valami hasonló után. Akkor már a Mozilla Labs-ben megjelent a Weave kiegészítő, ami a 0.5-ös verzió körül halottnak tettette magát, és így jutottam el a Foxmarkshoz ami közben Xmarks lett. Az Sync funkció része a Firefoxnak, és láthatóan a Weave-ből nőtte ki magát (még a régen beállított accountom is működött vele). Külön érdekesség, hogyha nem bízol más szolgáltatókban, és nem szeretnéd a böngészési adataidat máshol tárolni, akkor saját szerverre is fel lehet telepíteni. Én is tettem vele egy próbát, találtam hozzá egy részletes leírást itt. Kissé bonyolultabb a beállítás, mert a mysql táblákat sem php script generálja, azt is nekünk kell kézzel. Aki viszont nem csak Firefox-ot használ, annak érdemes Xmarx-ot használnia.

Bár a Firefox olyan böngésző amely megváltoztatta az emberek böngészési szokásait, tud tanulni olyan konkurrensektől is, amelyek csak nemrég jelentek meg a piacon.

Sokan várták az idei Perseidákat, még egy “trailer” is készült hozzá: link

• Írj világosan – ne légy túl okos!
• Használd a programkönyvtári függvényeket! Kerüld az ideiglenes változókat!
• Írj világosan – ne áldozd fel a világos stílust a “hatékonyságért”
• Hagyd a gépre a “piszkos munkát”!
• Az ismétlődő részeket ne magad írd, hanem helyettesítsd egy általános függvény hívásával
• Használj zárójelet, hogy elkerüld a kétértelműséget!
• Ne válassz zavaros változóneveket!
• Kerüld a szükségtelen ugrásokat!
• Használd ki a nyelv jó, és kerüld el a rossz tulajdonságait!
• Ne használj feltételes elágazásokat a logikai kifelyezések helyett!
• Az olvashatóság eldöntésére használd a “telefontesztet”!
• Használd az IF-ELSE-t annak a kihangsúlyozására, hogy a két tevékenység közül csak az egyik kerül végrehajtásra!
• Írd úgy a programodat, hogy felülről levele lehessen olvasni!
• A problémát először egy könnyen érthető pszeudoprogram nyelven fogalmazd meg; aztán fordítsd le arra a nyelvre, amelyet használnod kell!
• Kerüld a THEN – IF -eket és az üres ELSE-eket!
• Kerüld az ELSE GOTO-t és az ELSE RETURN-t!
• Miden döntést kövessen – amilyen szorosan csak lehet – a vele kapcsolatos tevékenység!
• Használd az adattömböket az ismétlődő vezérlőutasítások elkerülésére
• Válassz olyan adatábrázolást, ami a programot egyszerűvé teszi!
• Ne állj meg az első fogalmazványnál! (mindíg lehet javítani a programon)
• Modularizálj! Használj szubrutinokat!
• Tedd a modulok közötti csatlakozásokat láthatóvá!
• Minden modulnak csak egy dolgot kell csinálnia, de azt jól!
• Légy biztos benne, hogy minden modul elrejt valamit!
• Hagyd az adatszerkezeteket érvényesülni a programban!
• Ne foltozgasd a rossz programot, írd újra azt!
• A nagy programokat kis részekként írd meg és teszteld le!
• Használj rekurzív eljárásokat a rekurzív módon definiált adatszerkezetekhez!
• Ellenőrizd a bemenő adatok érvényességét és elfogadhatóságát! Légy biztos benne, hogy a bemenő adatok nem lépnek túl a program korlátain!
• A bemenetet egy file-vége, vagy más jelzéssel zárd le, ne számolással!
• Jelezd a rossz bemenő adatot; ismerd fel, ha lehet!
• A file-vége feltételekkel egységes módon foglalkozz!
• Tedd könnyen kialakíthatóvá a bemenő adatokat, és önmagát magyarázóvá a kimenő adatokat!
• Használj egységes bemeneti formátumot!
• Tedd könnyűvé a bemenő adatok hibáinak megkeresését!
• Használd a szabad formátumot, ha lehet!
• Használj önazonosító bemenetet! Engedj meg alapértelmezéseket! Jelezd vissza mindkettőt a kimeneten!
• Koncentráld a ki és bemenetet a szubrutinokba! Bisztosítsd, hogy használat előtt az összes változó már inicializált legyen!
• Ne állj meg az első hibánál!
• Használd a nyomkövető fordítóprogramokat!
• Figyelj a határokon túli hibákra!
• Figyelj oda, hogy egyenlőség esetén a helyes ágra ugorjon a program!
• Kerüld a ciklusból való többszöri kilépést!
• Légy biztos abban, hogy a programod a “semmittevést” elegánsan csinálja!
• Teszteld le a programot annak határértékeire is!
• Programozz deffenzív módon!
• Sose vizsgáld csak azt, hogy két lebegőpontos szám egyenlő-e!
• Tedd előbb helyessé a programod, csak azután gyorsítsd fel!
• Tartsd meg a program helyességét, ha gyorsabbá teszed!
• Tedd áttekinthetővé a programot, mielőtt gyorsabbá teszed!
• Ne áldozd fel az áttekinthetőséget apró, “hatékony” előnyökért!
• Bízd a fordítóprogramra az egyszerű optimalizálásokat!
• Ne erőltesd az újrefelhasználható programot; inkább szervezd újra azt!
• Légy biztos benne, hogy a speciális esetek valóban speciálisak!