Színház: Pornográfia

Elég rég volt alkalmam színházba menni, úgyhogy nagyon megörültem ennek a lehetőségnek. A cím árulkodik, de nem arról szól, mint amit a legtöbben elsőre gondolnának. A darab elég modern. A londoni metrómerénylet idejében játszódik a történet. És valóban igazi kemény lelki pornográfia. Kiválóan ábrázolja azt a káoszt, züllöttséget és durvaságot amit a legtöbb nagyvárosban láthatunk szerte a világon. Az értékrendek ilyen felborulását olyan abszurd formában vágja a közönség arcába, hogy arra csak nevetéssel lehet válaszolni (pedig sírni kellene). És ami külön tetszett, hogy az emberek minden arcát bemutatták, méghozzá külön emberek akik egyszerre voltak színpadon. Az én baráti társaságomból akik ott voltak még, szerintem sokan nem értették meg a darab üzenetét. Engem nagyon megfogott, mert nagyjából azt mutatta, amit én sajnos elég gyakran látok, bár az elején kicsit nehezen sikerült felvennem a fonalat . Nem azt mutatta ami szép, hanem inkább el akart gondolkodtatni, hogy merre is tart most a világ (de ezt elég keményen tálalva). Kár, hogy olyanok nem igazán járnak ilyen előadásokra, akiknek leginkább gondolkozni kellene ezen. Bár ha ott lettek volna, akkor meg valószínűleg nem jutott volna el hozzájuk az üzenet, inkább csak röhögtek volna a vulgáris kifejezéseken, meg a kínos helyzeteken. Örülök, hogy meg tudtam nézni az előadást, úgy jöttem ki a színházból, hogy kaptam valamit.

Ha sikerült felkeltenem az érdeklődésedet, akkor itt találsz több információt.

Címkék: színház