Warez pro és kontra

Az elmúlt egy hétben internetes körökben minden hangos volt a mostani szerverlefoglalásoktól. Ez sokmindenkit érint ma Magyarországon, így rengetegen szólaltak meg. Valaki viccesen valaki durvábban. Engem viszont fura módon az zavart a legjobban, hogy a bittorrent úgy kapott visszhangot mint valami illegális dolog. A média nem kapta fel különösebben az esetet, viszont ahol beszámoltak róla, többnyire hibás vagy félinformációkat közöltek. Mi mást is várhatnánk.

Tudom, hogy a warez csúnya dolog, de ennek az éremnek is két oldala van. Egyrészt sokan azonosítják a szoftverkalózkodással tévesen. Sőt, alapból a fájlcserélést illegális dolognak tartják. Fájlcserélők használata teljesen legális addig, amíg nem jogvédett tartalmat osztunk meg. Akik viszont jogvédett tartalmat osztanak meg, azok általában nem húznak anyagi hasznot tevékenységükből, bár valóban kárt okoznak a megosztott tartalom szerzőjének és kiadójának. Ez persze nem szép dolog, de nem mindig mondhatjuk igazán károsnak. Bár sokan töltenek le filmeket, zenéket és játékokat, de szerintem aki megteheti, az meg is veszi ezeket, főleg a minőség miatt. Aki viszont nincs olyan anyagi helyzetben, az valószínűleg nem is fogja, így beéri a gyengébb minőségű warezzal. További probléma, hogy rengeteg tartalom nem elérhető Magyarországon. Vannak sorozatfüggők, akiknek kell a heti betevő rész, és nagyon sok idő mire ez eljut Magyarországra. Általában borzalmas magyar szikronnal (egyáltalán minek a szinkron?) és rengeteg olyan fogyasztó lesz, akinek megfelelő sorozat nem jut el a magyar médiába. Mi ilyenkor a teendő? Szerintem a szerzőknek is érdekük, hogy minél több emberhez jusson el alkotásuk, még azokhoz is akik máshol laknak vagy nem tudják megfizetni. Vagy a szerzők tényleg csak a pénzért, és csakis a pénzért csinálnának mindent? Nem hinném. Viszont tény, hogy bizonyos alkotásoknak irreálisan magas az ára.
Másik lényeges probléma, hogy a kiadók még nem igazán vették észre az internet megjelenését. Sokkal egyszerűbb 3 kattintással hozzájutni digitális tartalmakhoz, mint elmenni egy több kilóméterre levő bevásárlóközpontba. És ha a fogyasztó interneten vásárolna, akkor olcsóbban kínálhatná a tartalmat (nem kell az adathordozót és a szállítást megfizetni), és így talán többen gondolnák úgy, hogy megéri nekik megvenni. Ennek ellenére a kiadók ellenséggként tekintenek az internetre, pedig pont az internet az ami azokhoz is eljuttatja a tartalmat, akikhez egyébként nem. Ehelyett rendőröket vonnak be, embereket büntetnek meg. De azokat is büntetik akik legálisan jutnak hozzá a tartalmakhoz. Hogy hogyan? Hiába veszed meg, nem másolhatod ám szabadon magadnak bármilyen adathordozóra, mivel itt van a DRM és társai. Ha a fogyaszókhoz barátkét és nem ellenségként viszonyulnának minden sokkal másabb lehetne. De én tudom jól, hogy nem így lesz, és még jópár évig kergetik majd a saját farkukat amíg erre rájönnek.

Megérkeztek a Gusty Gibbon CD-k

Tudom, hogy nem én vagyok az első, és sokan már a hét elején megkapták, de szokás szerint bejelentem, hogy megérkeztek az Ubuntu Gusty Gibbon CD-im. Akik nem kapták még meg, azoknak már biztosan nem kell sokat várni rá.

Flash videók mindenhol

Egyre általánosabb, hogy a honlapokon flash alapon osztanak meg videókat. Ez jó, mert egyrészt nem kell a kodekekkel vesződni, másrészt átlag felhasználónak ez a legegyszerbb. Viszont ez nem jogosít fel senkit arra, hogy indokolatlanul idióta flash videókat tegyen mindenhova, ahol a közölnivaló fél sor szöveg. Ami most kicsapta nálam a bztosítékot, az a Gmail spam-fighting videója. De utalhatnék akár egyes cisco reklámokra is (pl. netacad kid). Azért kontrasztként megemlítem a wikimedia adománygyűjtő videóját is, mert az viszont nagyon jól sikerült. Tényleg egy olyan projekt, amit érdemes támogatni.

ACM programozói verseny

Idén is neveztünk ACM programozói csapatversenyre. A tavalyi csapatom egyik tagja nem akart most Szegeden maradni, és mást nem is találtunk a helyére. Így mi lettünk az egyetlen két fős csapat Szegeden. A verseny ugyanolyan volt, mint az eddigiek. Volt egy óránk arra, hogy megtanuljuk használni a rendszert (ez nem volt nehéz, mert a rendszerrel már tavalyról nagyon jól ismertük egymsát ). Kaptunk két könnyű feladatot bemelegítésként, de ezeknek a pontozása nem számított bele a végeredménybe. A feladatok szerintem talán kicsit nehezebbek voltak mint tavaly, de azért voltak olyan problémák, amik egy évvel ezelőtt is a feladatok részei voltak. A problémák a szokásos vicces stílusban lettek megírva. Gondolok itt például Dr. Factorra, aki meg akarja semmisíteni a világot, de ezt minél olcsóbban szeretné megtenni. A hülye nevek miatt is ki lehetne osztani egy pár díjat. A feladatmegoldási stratégiánk idén sem volt a legjobb. Tavaly túl sok mindenhez kezdtünk hozzá, és nem nagyon volt időnk befejezni őket, idén pedig egy feladatra rengeteg időt pazaroltunk, a könnyűt pedig már nem tudtuk befejezni. A legnagyobb probléma mégis csak az volt, hogy csak ketten voltunk. Meg az, hogy most sem sikerült a legkönnyebb feladatokat kiválogatni. Mindenesetre nagyon élveztük a versenyt, és jövőre is biztosan ott leszünk majd. Akkor viszont benne leszünk az első 2-ben! Ha jól emlékszem, idén az ELTE-sek teljesítettek a legjobban. Gratulálunk nekik!